A szőlő aranyszínű sárgaság betegség

A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) az egyik legveszélyesebb fitoplazmás betegség, amely a szőlőültetvényeket fenyegeti Európa-szerte, így Magyarországon is.

A szőlő sárgaság betegséget fitoplazmák okozzák:

  • Candidatus Phytoplasma solani (Feketevesszejűség/Stolbur, Bois noir, BN)
  • Candidatus Phytoplasma vitis (Szőlő aranyszínű sárgaság, Flavescence dorée, FD)
  • Aster yellows phytoplasma

A fitoplazma okozta tünetek a szőlőn nagyon hasonlóak, vizuálisan nem elkülöníthetőek, csak laboratóriumi módszerekkel (ELISA, PCR).

Fotó: Mohos Róbert

A betegség jellemzői

Kórokozó

Candidatus Phytoplasma vitis (Flavescence dorée, FD)

A fitoplazma rendkívül kicsi sejtfal nélküli baktérium, amely a növény háncsszöveteiben él, mesterséges táptalajon nem tenyészthető. Rendkívül kicsik, szúró-szívó szájszervű rovarok tudják terjeszteni és különböző alakokat tudnak felvenni.
Kizárólag rovarokban és növényekben maradnak életben és csak azokban tudnak szaporodni.

Fotó: Mohos Róbert
BŐVEBBEN A FITOPLAZMÁRÓL


A Grapevine flavescence dorée fitoplazma egy mikroszkopikus, baktériumszerű kórokozó, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát (Flavescence dorée, FD) okozza. Ez a fitoplazma a növények szállítószöveteiben (floém) él, és súlyos élettani zavarokat idéz elő a szőlőtőkékben.

Tudományos besorolás:
A fitoplazmák a Mollicutes osztályba tartoznak, de nem rendelkeznek sejtfallal, csak sejthártyával.
Méret: Nagyon aprók (0,2–0,8 µm), csak elektronmikroszkóppal láthatók.
Életmód: Obligát paraziták, vagyis csak élő gazdaszervezetben képesek fennmaradni.

Gazdanövények:

  • hamvas éger (alapgazdanövény)
  • mézgás éger
  • közönséges mogyoró
  • fűzfa-fajok
  • mirigyes bálványfa
  • erdei iszalag
  • szőlő nemzetségbe tartozó fajok (érzékenységben van különbség)
    • Szürkebarát
    • Zweigelt
    • Cabernet sauvignon
    • Chardonnay
    • Rizlingszilváni
    • Rajnai rizling
    • Kékfrankos
    • Szlanka
    • Pinotnoir
    • Pinotblanc
    • Cabernet franc
    • Kéknyelű
    • Direkt termő szőlőfajták: Noah, Izabella, Elvira, Othello, Delavári, Jacquez, Clinton, Herbemont, Lydia.

Terjedés:

A fitoplazma nem terjed közvetlenül, azaz önállóan nem tud terjedni, csak:

  • Fertőzött szaporítóanyaggal
  • Oltással, bujtással
  • Vektorokkal (metszéssel nem)
    • EPPO:
    • Scaphoideustitanus(amerikai szőlőkabóca)
    • Dyctiopharaeuropaea(süveges kabóca)
    • Orienthusishidae(márványosmezei kabóca)
    • Szakirodalom:
    • Euscelidiusvariegatus
    • Oncopsisalni
    • Phlogotettixcyclops
    • Cixiusnervosus


A fő terjesztője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amely a fertőzött növényből szívja fel a kórokozót, majd továbbadja egészséges tőkének.
A fitoplazma a kabóca testében is szaporodik, így a rovar élete végéig fertőzőképes marad.

Hatás a növényre
A fitoplazma megzavarja a tápanyag- és vízszállítást a növényben.
Ennek következményei: levélsárgulás vagy -vörösödés, fürtök elhalása, vesszők visszafejlődése, terméshozam csökkenése.
A fertőzés szisztémás, vagyis az egész növényt érinti, és gyakran a tőke pusztulásához vezet.

Fontossága
A Grapevine flavescence dorée fitoplazma az egyik legveszélyesebb szőlőbetegség kórokozója Európában.
Az Európai Unióban karanténkórokozónak minősül, és a fertőzés bejelentése kötelező.

Flavescence dorée földrajzi elterjedése
Flavescence dorée földrajzi elterjedése

Amerikai szőlőkabóca

  • Észak-Amerikában honos
  • 1932-ben jelent meg Franciaországban
  • Azóta Európa számos országában, így 2006-ban Magyarországon is megtelepedett
  • 2015-ben került azonosításra Veszprém vármegyében
  • a Flavescence dorée terjesztésével okoz komoly gondot
Fotó: Hóbor Tamás
Amerikai szőlőkabóca – tojás
Fotó: Mohos Róbert
Amerikai szőlőkabóca – lárva
Fotó: Mohos Róbert
Amerikai szőlőkabóca
Amerikai szőlőkabóca
Fotó: Mohos Róbert
Amerikai szőlőkabóca - Kifejlett alak
Amerikai szőlőkabóca – Kifejlett alak
Fotó: Mohos Róbert
BŐVEBBEN AZ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCÁRÓL

Általános jellemzők

  • Származás: Észak-Amerikából származik, de az 1950-es évektől kezdve Európában is elterjedt.
  • Méret: a hím 4,5-5,2 mm hosszú, a nőstény 5,2-6,0 mm hosszú
  • Viszonylag könnyen felismerhető jellegzetes színezetéről és a fejtető alakjáról.
  • Megjelenés: világosbarna vagy sárgás színű, áttetsző szárnyakkal.
  • Életmód: egy nemzedéke van évente, a tojásokat a szőlővesszőkbe rakja.

Életciklusa

  • Tojás: A nőstények ősszel rakják le a tojásokat a szőlővesszőkbe. A tojás telel a 2 éves cseren.
  • Lárva: A fiatal lárvák május utolsó – június első hetében jelennek meg jellemzően, és több lárvastádiumon mennek keresztül.
  • Imágó (kifejlett rovar): Az imágók július közepétől -szeptember hónap végéig is megtalálhatóak, és ekkor kezdik el a fitoplazma terjesztését.

Szerepe a betegség terjesztésében

  • A kabóca a fertőzött szőlőtőkén táplálkozva felveszi a kórokozót. A kabócák fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki.
  • A lárvák és a kifejlett egyedek egyaránt képesek a fitoplazma felvételére.
  • A tojással nem terjed az FD.
  • Néhány hét múlva már képes továbbadni a fitoplazmát egészséges növényeknek.
  • A rovar aktív repülő, így gyorsan képes terjeszteni a betegséget az ültetvényen belül és között is.

Védekezés ellene

  • Rovarölő szerek alkalmazása a lárvák és imágók ellen.
  • Sárga ragacsos csapdák használata a populáció megfigyelésére.
  • Fertőzött tőkék eltávolítása, hogy csökkentsük a fertőzési forrást.

A betegség terjedése

A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée) egy fitoplazmás betegség, amely elsősorban rovarvektorok útján terjed.

A vírusok terjedése leggyakrabban sérült vagy fertőzött fadarabok felhasználásával, vagy a szőlő-egerek és más rovarok közvetítésével történik.

BŐVEBBEN A BETEGSÉG TERJEDÉSÉRŐL:
  1. A kabóca fertőződik
    A kabóca lárva vagy kifejlett egyed fertőzött szőlőtőkén táplálkozik.
    A fitoplazma bekerül a rovar szervezetébe, ahol néhány hét alatt szaporodik.
  2. A kabóca továbbadja a kórokozót
    A fertőzött kabóca egészséges tőkén táplálkozik, és a nyálával beoltja a fitoplazmát a növénybe.
    A kórokozó a növény szállítószöveteiben terjed, és szisztémás fertőzést okoz.
  3. A betegség terjedése az ültetvényben
    A kabócák aktívan repülnek, így a fertőzés gyorsan terjedhet egyik tőkéről a másikra.
    A fertőzött tőkék tartós fertőzési forrássá válnak.
  4. Emberi közvetítés
    A betegség terjedhet szaporítóanyaggal is (pl. dugványok, oltványok), ha azok fertőzöttek.
    Ez különösen veszélyes, mert így nagy távolságokra is eljuthat a kórokozó

Tünetek

Fotó: Mohos Róbert

A tünetei közé tartozik a leveleken megjelenő sárgás, aranyszínű színelváltozás, mely gyakran egyenetlenül terjed a levél felszínén, valamint a fürtökön megfigyelhető eltorzulások és a gyengébb terméshozam. A betegség különösen kedvezőtlen hatással van a szőlő növekedésére és minőségére, csökkentve a termés mennyiségét és gazdagságát.

A betegség tünetei fajtától és fertőzési időponttól függően változhatnak, de általánosan az alábbiak a jellemzőek:

  • Levelek elszíneződése
    Fehér bogyójú fajtáknál sárgulás, kék bogyójúaknál vörösödés, mely gyakran egyenetlenül terjed a levél felszínén.
  • Levélpöndörödés
    A levelek háromszög alakban a fonák felé sodródnak, megvastagodnak, törékennyé válnak.
  • Vesszők elhalása
    A hajtások nem fásodnak meg, gumiszerűek maradnak, később elfeketednek és elpusztulnak.
  • Terméshozam csökkenése
    A virágzatok leszáradnak, a fürtök nem fejlődnek ki, a termés mennyisége akár 50%-kal is csökkenhet.

Megelőzés és Védekezés

Megelőzés

A betegség kezelése főként megelőző intézkedéseken alapul, mivel a fertőzött növények regenerálása általában nem lehetséges. A napsütéses, jó vízellátottságú területeken a rezisztens fajták választása, valamint a stresszmentes növényvédelem hozzájárulhat a betegség elterjedésének mérsékléséhez.

Védekezés

A szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés kulcsa a megelőzés, mivel a betegség gyorsan terjed és nehezen gyógyítható.

Védekezés a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen nyugalmi időszakban:

  • Egészséges szaporítóanyag használata
  • Köztes gazdanövények irtása (iszalag, bálványfa)
BŐVEBBEN A MEGELŐZÉSRŐL ÉS A VÉDEKEZÉSRŐL:

Köztes gazdanövények irtása (iszalag, bálványfa)

Erdei iszalag (Clematis vitalba) elleni védekezés
  • Mechanikai védekezés: hajtások eltávolítása, gyökérzet kiásása a szár és gyökérmaradványokról is képes regenerálódni, ha nem kezeljük megfelelően a levágott részeket, ezekkel terjeszthetjük is anövényt
  • A mechanikai védekezést gyomirtószeres kezeléssel célszerű kiegészíteni: glifozát-zsem biztosít tökéletes gyomirtóhatást ellene
  • klopiralid, metszulfuron-metil hatóanyagokkal kombinálva javítható a hatékonyság.
No Caption
No Caption

Fotó: Mohos Róbert

Bálványfa (Ailanthus altissima) elleni védekezés
  • A magról kelt növényeket a legegyszerűbb kézzel kihúzni.
  • A tarackról hajtott egyedeket a mechanikai irtás során rendszeresen (havonta, kéthavonta) le kell vágni.
  • A bálványfa sérülésre fokozott sarjadzással reagál és akár tömegesen is jelenhetnek meg sarjak!
  • Kellő kitartással és időráfordítással, előbb-utóbb kimerülnek a tartalék tápanyagkészletek és végleg eltűnik
No Caption
No Caption
No Caption

Fotó: Mohos Róbert

  1. Egészséges szaporítóanyag használata
    Csak ellenőrzött, tanúsított szaporítóanyagot szabad használni.
    A fertőzött dugványok és oltványok távoli területekre is eljuttathatják a kórokozót.
  2. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés
    Rendszeres rovarölő szeres kezelések a kabóca lárvák és imágók ellen.
    Monitoring csapdák kihelyezése a kabóca jelenlétének nyomon követésére.
    A kezelések időzítése kulcsfontosságú: a kabóca aktív időszakában kell védekezni.
  3. Fertőzött tőkék eltávolítása
    A tüneteket mutató tőkéket haladéktalanul ki kell vágni és megsemmisíteni.
    Ez megakadályozza, hogy a fertőzött növények fertőzési gócpontokká váljanak.
  4. Növény-egészségügyi ellenőrzés és bejelentés
    A betegség bejelentési kötelezettség alá esik Magyarországon is.
    A hatóságokkal való együttműködés segíti a gyors beavatkozást és a terjedés megfékezését.
  5. Karantén és mozgáskorlátozás
    A fertőzött területekről származó szaporítóanyag és növényi részek szállítása tilos.
    A karanténzónák kijelölése segít a regionális terjedés megakadályozásában.
  6. Gyomirtó szeres kezelés
    A glifozát (Medallon Prémium) 31,8%-os koncentrációban a bálványfa ellen kéregkenéses technológiával metszulfuron-metil hatóanyagú gyomirtó szerrel (Mezzo) 0,32%-os koncentrációban és a kéregkenéses technológiára kifejlesztett speciális adjuvánssal kombinációban.
    A készítmény a tápanyagforgalom megindulásától a tápanyagforgalom leállásáig (május közepétől szeptember végéig) juttatható ki hosszú szárú ecset segítségével.
    Bálványfáknál a kenést az egy – hároméves sarjak (3-5 cm törzsátmérőjű) törzsén kell elvégezni térdmagasság és mellmagasság közötti magasságban, 30-40 cm hosszan a teljes körpaláston.
    A kezelt egyedek a kezelés után 2-3 hónappal vághatóak ki (nem javasolható ennél korábbi kivágásuk az erőteljes sarjképződés miatt).

A lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres kezelés irányelvei:

  1. Alapvető fontosságú a törzstisztítás elvégzése
  2. Permetezőgép helyes beállítása (teljes lomfal kezelése, megfelelő légtömeg)
  3. Helyes dózis és permetlé mennyiség beállítása (szűk sortáv-széles sortáv, visszaellenőrzés)
  4. Megfelelő szerválasztása és felhasználása:
    • Lárvák elleni védekezés során legalább egyszer felszívódó növényvédő szer felhasználása javasolt
    • Rezisztencia kialakulásának megelőzésére, a kezelések évenkénti maximális számának betartása, szerrotáció
  5. A növényvédő szer használat sorrendje:
    • az utolsó, harmadik kezelés során olyan növényvédő szert tudjanak még kijuttatni, amely az akkori szőlő fenostádiumban még engedélyezett és az ÉVI is betartható legyen
  6. Megfelelő lombvédelem a betegségek ellen is
  7. A kezelés időzítése:
    • Az 1-2. kezelés a lárva elleni védelem
      • L2 (jellemzően virágzás után, júni közepe)
      • L3-L5 (júni vége-júli eleje)
    • A 3. kezelés a kifejlett alak (imágó) ellen (védekezési küszöböt meghaladó, a rajzáscsúcshoz közel)
      Helyes időzítés:
      • saját megfigyelés (levél vizsgálat)
      • sárgalap (L4 stádiumnál kell kihelyezni)
      • védekezési felhívás figyelembevétele

Gazdasági és ökológiai hatások

A fertőzött tőkék gyakran teljesen elpusztulnak, és a betegség gyors terjedése miatt az ültetvények akár 80-100%-a is megfertőződhet. A betegség jelentős gazdasági károkat okoz, és szerepel az Európai Unió közös karanténlistáján is.

BŐVEBBEN A GAZDASÁGI ÉS ÖKOLÓGIAI HATÁSOKRÓL:
  1. Terméshozam csökkenése
    A fertőzött tőkék virágzata gyakran elszárad, a fürtök nem fejlődnek ki.
    A termés mennyisége akár 50–100%-kal is csökkenhet egyes tőkék esetében.
    A betegség gyors terjedése miatt akár teljes ültetvények is kieshetnek a termelésből.
  2. Gazdasági veszteségek
    A kieső termés miatt jelentős bevételkiesés keletkezik.
    A védekezés (rovarölő szerek, monitoring, tőkék kivágása) plusz költségeket jelent.
    A fertőzött tőkék pótlása és az újratelepítés több évre visszavetheti a termelést.
  3. Minőségi romlás
    A megmaradó termés gyakran alacsonyabb cukortartalmú, kevésbé aromás.
    Ez különösen fontos a borkészítésnél, ahol a minőség kulcsfontosságú.
  4. Művelési nehézségek
    A betegség miatt gyakori beavatkozásra van szükség (permetezés, tőkekivágás)
    A fertőzött területeken szigorú növény-egészségügyi szabályokat kell betartani.
  5. Regionális hatások
    Ha egy borvidéken elterjed a betegség, az egész térség hírnevét és exportját is veszélyeztetheti.
    A betegség karanténköteles, így a fertőzött területekről származó szaporítóanyag forgalma is korlátozott

Termelő kötelezettsége

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény 17. § szerint:

”(1) A termelő, illetve a földhasználó köteles
a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;
b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni;”

BŐVEBBEN A KÖTELEZETTSÉGEKRŐL:

A Rendelet Grapevine flavescence dorée-ra vonatkozó rendelkezései

  • A belső növényegészségügyi előírásokat és zárlati szabályokat a Rendelet 7. számú melléklet állapítja meg, mely szerint, „Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma jelenlétének laboratóriumi vizsgálattal történt kimutatásakor a fertőzött növényanyagot, valamint az azokat termő területet zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell kijelölni”.
  • KIJELÖLŐ HATÁROZAT!!
  • A körülhatárolt terület magában foglalja:
    • a fertőzött területet – mely 1 km sugarú kör azon növény(ek) körül, amely(ek)re laboratóriumi vizsgálattal megerősítették a kórokozó jelenlétét, valamint
    • a pufferzónát – amely a fertőzött területet veszi körül és szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 3 km.
  • Amennyiben megerősítik a kórokozó jelenlétét az eredeti észleléstől eltérő területen, ennek megfelelően kell újból kijelölni a körülhatárolt területet.
  • A zárlat feloldásra kerül, ha a fertőzött területen:
    • a legutóbbi két teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a szőlősárgaság jellegzetes tüneteit, vagy
    • laboratóriumi vizsgálattal igazolták a kórokozó mentességet.
  • Az eredeti körülhatárolt terület egésze átminősül pufferzónává, melyben ezután is folytatni kell:
    • a mintavétellel kiegészített, alapos ellenőrzést az esetlegesen fertőzött növények felderítésére, és továbbra is
      fennmarad
    • az amerikai szőlőkabóca elleni védekezési kötelezettség.

Intézkedések elhanyagolt ültetvények esetében:

  • A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan szőlőtermő területet úgy kell tekinteni, hogy a termelő vagy tulajdonos nem teljesítette a kórokozó terjedésének megakadályozására és az FD-vektorok egyedszámának gyérítésére vonatkozó kötelezettségét.
  • A kormányhivatalnak szemle során ellenőriznie kell, hogy a termelő vagy tulajdonos eleget tett-e a megállapított művelési,
    gondozási, kötelező védekezési kötelezettségnek.
  • Ha a termelő vagy tulajdonos nem tett eleget gyökérzettel együtt ki kell vágnia és meg kell semmisítenie.
  • Amennyiben nem hajtja végre, akkor közérdekű védekezés kerül végrehajtásra

Fertőzött területek Veszprém vármegyében:

  • Badacsony-hegyen,
  • Tóti-hegyen, Sabaron
  • Szent György-hegyen,
  • Csobánc-hegyen és attól Mindszentkálláig
  • Mécsár-hegyen (Hegyesd település határában),
  • a balatonedericsi Öreghegyen,
  • a lesencetomaji, lesenceistvándi és lesencefalusi zártkertekben,
  • Révfülöp és Szigliget települések határában.

Szankciók

  • Mikor?
    • Kötelező növényvédelmi technológia be nem tartása
    • Jelölt tőkék ki nem vágása
    • Elhanyagolt ültetvények esetén
  • Mértéke: 500.000-100.000.000 Ft-ig

A fenti tartalom forrásai:

Mohos Róbert
növényvédelmi felügyelő
Veszprém Vármegyei Kormányhivatal
Agrárügyi Főosztály
Növény- és Talajvédelmi Osztály

Hóbor Tamás
Hóbor Pince
https://www.hoborpince.hu/


Scroll to Top